remenyik.hu

Gondolatok a szünidei olvasásról

Elérkezett a vakáció, amikor a gyerekek több szabadidőhöz jutnak. Legfőbb feladatuk, hogy kipihenjék magunkat és feltöltődjenek a következő tanévre. A pihenést el lehet tölteni semmittevéssel és tartalmasan is.
Az olvasás tartalmas és mindig jó program. Akik szeretnek olvasni és sokat is olvasnak, azoknak nem jelent problémát, hogy a nyáron is kezükbe vegyenek egy-egy érdekes könyvet. Sajnos sokan vannak, akik bizony még a kötelező olvasmányt sem olvassák el. Ennek az oka szerintem az lehet, hogy eddig még nem volt sikerélményük az olvasás során.

Az iskolában régebben voltak olyan kötelező olvasmányok, amelyek elvették a tanulók kedvét az olvasástól. Manapság a pedagógusok igyekeznek mai történetekkel megszerettetni az olvasást. Nem csak az iskola, hanem a szülő feladata is megmutatni a gyereknek, hogy az olvasás élvezetes időtöltés is lehet. Ne erőltessük, de tegyük elérhetővé a gyerek számára, hogy legyen otthon néhány neki való érdekes könyv. Vigyük el könyvtárba és válasszon ő magának a neki való könyvek közül. Kérhetjük a könyvtáros segítségét. Ezenkívül, ha otthon azt látja, hogy a szülő is olvas, ő is érdeklődőbb lesz.

„A jó olvasó varázslatos körben kering: szeret olvasni – gyorsabban olvas – többet olvas – jobban megérti, és ezért szeret olvasni. A gyengén olvasók ördögi körben forgolódnak: nem olvas sokat – nem érti meg – lassan olvas – nem szeret olvasni, és ezért nem olvas sokat. Ezt Máté-effektusnak is nevezik: Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és megszaporíttatik: akinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, amije van. Mt 25, 29-30.”

Ötlet: Nyaralásról, vízpartról, táborról szóló könyveket nyáron szívesebben vesz kezébe a gyerek.

Egy balatoni témájú könyvet ajánlok az alsós korosztálynak.
Pikler Éva grafikus Balatoni böngésző című kiadványában 12 balatoni helyszínre kalauzolja el az olvasót. A történet egyszerű. A Balaton partján tomboló nyári vihar meglepi a parton kempingező diákcsapatot. A szél szétszórja a holmijukat a tó körül. Képzeletben velük utazhatjuk körbe a Balatont, hogy megkeressük elveszett tárgyaikat!
Elkalandozhatunk Balatonfüredre, Tihanyba, Siófokra, Keszthelyre majd Badacsonyba, Szigligetre, Sümegre és a Káli-medencébe is. Bejárjuk a Völgyhidat és a Kis-Balaton környékét. A Balaton-átúszás és a vitorlásverseny hangulata is átélhető a könyvben.

A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani-prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal.
(forrás: internet)

Népszokások
Pünkösdi királyválasztás
A hagyomány szerint a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. Európában a középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák - karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.
Pünkösdi királynéválasztás
A királynéjáráskor általában négy lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbe viszik az utcákon. Többen csatlakoznak hozzájuk, majd a település főterén felemelik a királynét és körbe táncolják. E népszokás célja, hogy a lányt férjhez adják.
A csíksomlyói búcsú
Erre az ünnepi rendezvényre pünkösdkor ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körül ölelt tájára, Csíksomlyóra. A katolikus hívek szombatra érkeztek meg a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Ez a nap a természet és az élővilág védelmének napja. Fontos, hogy mindenki figyelmét felhívjuk környezetünk védelmére, ami közös feladatunk.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus szervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon.
Az ünnep hivatalos bevezetésére 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére. Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. Május 10-én a gyermekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt a természet védelme érdekében.
A hosszú évek során, a madarak mellett, egyre nagyobb szerepet kaptak a fák is e jeles nap alkalmával. A fák ugyanis lassítják az éghajlatváltozást. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek.
Magyarországon minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet.