.jpg)
.jpg)
Húsvéti népszokások
A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, de emellett fontos családi ünnep is, amelyhez számos népszokás és hagyomány kötődik.
Locsolkodás
A locsolkodás napja a Húsvéthétfő. A vízzel való locsolkodás hagyománya a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken még ma is több helyen kútvízzel locsolják a lányokat, azonban elterjedt a kölnivizek használata. A versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók régen csak hímes tojás kaptak, ma már csokoládét, süteményt és italt kínálnak a házigazdák.
Húsvéti tojás
A tojás az újjászülés, a termékenység szimbólumaként lett része a húsvéti népszokásoknak. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek, és sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat. A hagyományos tojásdíszítési technikák türelmet és kézügyességet igényelnek. Gondoljunk csak a patkolt tojásra, a karcolt vagy a viaszolt tojásra. De a régi tojásdíszítések közül, ma is könnyen alkalmazhatjuk a berzselt, vagy leveles tojás.
A tojás mellett a húsvét szimbóluma a nyúl és a bárány is.
Magyarországon is tradíció a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.
A bárány bibliai eredetű jelkép. Magyarországon jelentősége az utóbbi időben csökken, a sült bárány helyett inkább a húsvéti sonka kerül az ünnepi asztalra.
Sibálás
Fejér megyében még ma is élő népszokás a húsvéti sibálás. Kelléke a siba, amelyet fűzfavesszőből fonnak. Pázmándon például a legények már a hajnali órákban kiugrasztják a lányokat az ágyból, egymás kezébe adva a sibát, közben ezt kántálják:
„Sibiribi tojásos, keléses bolhásos. Esztendőre frissebb légy, ne olyan lusta, mint most!”
A sibával való köszöntés után a kölnivízzel való locsolkodás sem maradhat el.
