A húsvét utáni ötvenedik napon ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
A Biblia azt írja, hogy ezen a napon Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amivel ezután képesek voltak minden embernek elmondani-prófétálni, mi is történt valójában Krisztussal.
(forrás: internet)

Népszokások
Pünkösdi királyválasztás
A hagyomány szerint a királyt a közösség tagjai a fiatal legények közül választják ki különböző versenyeken. Európában a középkor óta élő szokás, amikor gyakoriak voltak az ügyességi próbák - karikába dobás, tuskócipelés -, lovas versenyek, küzdelmek.
Pünkösdi királynéválasztás
A királynéjáráskor általában négy lány közrefog egy ötödiket és énekelve körbe viszik az utcákon. Többen csatlakoznak hozzájuk, majd a település főterén felemelik a királynét és körbe táncolják. E népszokás célja, hogy a lányt férjhez adják.
A csíksomlyói búcsú
Erre az ünnepi rendezvényre pünkösdkor ezrek zarándokolnak Erdély havasokkal körül ölelt tájára, Csíksomlyóra. A katolikus hívek szombatra érkeztek meg a kegytemplomhoz, majd a pünkösdi mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Ez a nap a természet és az élővilág védelmének napja. Fontos, hogy mindenki figyelmét felhívjuk környezetünk védelmére, ami közös feladatunk.
1902. május 19-én, Párizsban egyezményt kötöttek az európai államok a mezőgazdaságban hasznos madarak védelme érdekében. Chernel István ornitológus szervezte az első Madarak és fák napját Magyarországon.
Az ünnep hivatalos bevezetésére 1906-ban került sor Herman Ottó kezdeményezésére. Rendeletben írták elő a Madarak és fák napjának megünneplését minden iskola számára. Május 10-én a gyermekek fákat ültettek, madárodúkat helyeztek ki, akadályversenyeken, vetélkedőkön, kirándulásokon vettek részt a természet védelme érdekében.
A hosszú évek során, a madarak mellett, egyre nagyobb szerepet kaptak a fák is e jeles nap alkalmával. A fák ugyanis lassítják az éghajlatváltozást. A madaraknak, rovaroknak, mókusoknak és sokféle vadonélőnek otthont adó fák minket is védenek.
Magyarországon minden évben megválasztják az év fáját és madarát. A választás célja, hogy a természeti kincsnek számító fákra, illetve madarakra széles körben felhívja a figyelmet.

A Föld napján különféle eseményeket rendeznek világszerte, melyekkel felhívják a figyelmet a Föld természeti környezetének megóvására. Denis Hayes amerikai egyetemista kezdeményezésére, 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel szavát a természetért, a levegő és a vizek védelméért. Ennek hatására komoly változások léptek életbe az egész világon. Magyarország 1990-ben csatlakozott a mozgalomhoz.

Szigorú szabályozások születtek, környezetvédő szervezetek alakultak. Országonként létrejött a szelektív hulladékgyűjtés, környezetbarát termékek létrehozása, napkollektorok, szélerőművek építése. A felmelegedést viszont nem kerültük el, a vegyszerhasználat az energiapazarlás, a sok autózás, vizek szennyezése, az üvegházhatású gázok kibocsátásának emelkedése miatt. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, növények létét. Sebezhetőségünkre a természet a koronavírussal figyelmeztet.

Mit tehetsz te a Föld megóvása érdekében?
Szedd fel a szemetet, ültess fát, termelj haszonnövényeket, komposztálj, élj műanyagok nélkül, használj környezetbarát szereket, védd meg az élőlényeket, és figyelmeztess erre másokat is!

Hazánkban József Attila születésnapján, minden évben április 11-én ünnepeljük a magyar költészet napját. Adjon ez a József Attila vers hitet és reményt mindenkinek!

Kertész leszek

Kertész leszek, fát nevelek,
kelő nappal én is kelek,
nem törődök semmi mással,
csak a beojtott virággal.

Minden beojtott virágom
kedvesem lesz virágáron,
ha csalán lesz, azt se bánom,
igaz lesz majd a virágom.

Tejet iszok és pipázok,
jóhíremre jól vigyázok,
nem ér engem veszedelem,
magamat is elültetem.

Kell ez nagyon, igen nagyon,
napkeleten, napnyugaton
ha már elpusztul a világ,
legyen a sírjára virág.

Intézményrendszerünk lovasberényi óvodájának bemutatkozása ide kattintva olvasható!

Kedves Szülők!

Az iskolai beiratkozás a 2021/2022. tanévre a kialakult veszélyhelyzet miatt idén is online formában történik.

A beiratkozás 2021. április 15-16. napokon történik.

Ez azt jelenti, hogy a beiratkozáshoz szükséges adatokat, nyilatkozatokat levelezőrendszeren keresztül fogjuk lebonyolítani az arra kijelölt, adatkezeléssel megbízott iskolai dolgozók részvételével.

A beiratkozás a fent jelzett napokon történik, a szülők a felvételről április 28-ig fognak értesítést kapni.

Felvételre fog kerülni minden olyan gyermek, aki településünkön él, 2021. augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, és nem rendelkezik olyan szakértői véleménnyel, amely későbbre halasztja a gyermek iskolakezdését.

Kérjük azokat a helyi szülőket, akik nem a területileg illetékes iskolába, vagyis a mi intézményünkbe kívánják beíratni gyermeküket, azt jelezzék felénk!

Azok a szülők pedig, akik nem az iskolánk felvételi körzetéhez tartoznak, és szeretnék hozzánk íratni a gyermeküket, felvételi szándékukkal a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címre írott levelükben vegyék fel a kapcsolatot az intézményvezetővel a további teendőkkel kapcsolatban.

Akik szándéknyilatkozatukat már korábban elküldték hozzánk, azok számára e-mailben visszajelzést küldünk, és számukra kiküldésre kerülnek a szükséges adatlapok és nyilatkozatok.

Az igazoló okmányok bemutatására (lakcímkártya, TAJ kártya, stb.) a tanév első napján fogunk sort keríteni.

Az adatbekérő lapok és nyilatkozatok honlapunkon is elérhetők lesznek.

Visszaküldésüket aláírva pdf formátumban, vagy fotóként Lovasberényben a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. , Vértesacsán a Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse. címre kérjük!

Kattints a képre!

Húsvéti népszokások

A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, amikor Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük, de emellett fontos családi ünnep is, amelyhez számos népszokás és hagyomány kötődik.
Locsolkodás
A locsolkodás napja a Húsvéthétfő. A vízzel való locsolkodás hagyománya a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken még ma is több helyen kútvízzel locsolják a lányokat, azonban elterjedt a kölnivizek használata. A versmondással egybekötött locsolkodás után a locsolók régen csak hímes tojás kaptak, ma már csokoládét, süteményt és italt kínálnak a házigazdák.
Húsvéti tojás
A tojás az újjászülés, a termékenység szimbólumaként lett része a húsvéti népszokásoknak. A húsvéti tojások különféle technikával készülnek, és sok helyen a mai napig nagy igyekeznek megőrizni az egyes tájegységekre jellemző díszítési motívumokat. A hagyományos tojásdíszítési technikák türelmet és kézügyességet igényelnek. Gondoljunk csak a patkolt tojásra, a karcolt vagy a viaszolt tojásra.  De a régi tojásdíszítések közül, ma is könnyen alkalmazhatjuk a berzselt, vagy leveles tojás.
A tojás mellett a húsvét szimbóluma a nyúl és a bárány is.
Magyarországon is tradíció a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.
A bárány bibliai eredetű jelkép. Magyarországon jelentősége az utóbbi időben csökken, a sült bárány helyett inkább a húsvéti sonka kerül az ünnepi asztalra.
Sibálás
Fejér megyében még ma is élő népszokás a húsvéti sibálás. Kelléke a siba, amelyet fűzfavesszőből fonnak. Pázmándon például a legények már a hajnali órákban kiugrasztják a lányokat az ágyból, egymás kezébe adva a sibát, közben ezt kántálják:
„Sibiribi tojásos, keléses bolhásos. Esztendőre frissebb légy, ne olyan lusta, mint most!”
A sibával való köszöntés után a kölnivízzel való locsolkodás sem maradhat el.

Olvassatok online!

https://pdfkonyvek.com/letoltheto-ifjusagi-konyvek-pdf-formatumban/

Ezen a weboldalon összegyűjtve található több mint 500 gyerek és ifjúsági könyv. Szerzők szerint tudtok válogatni, a kiválasztott művet letölthetitek pdf vagy doc formában.
A letöltési link a mek.oszk.hu oldalra vezet, ott a könyv címlapjára kell kattintani.

Mi is az a MEK?

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) a legnagyobb múltú magyar, nyilvános, online digitális könyvtári gyűjtemény. Az elektronikus könyvtár 1994-ben jött létre. 1999 szeptemberétől az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) keretei között működik.

A MEK tudományos, oktatási és kulturális témájú műveket gyűjt, archivál nyilvánosan és ingyenesen. Állományában digitalizált és eleve számítógépen készült dokumentumok egyaránt megtalálhatók, sokféle témában: lexikonok, szakkönyvek, szépirodalmi alkotások. 2020-ban a gyűjtemény elérte a 20000 katalogizált tételt.